Ruhacsere, avagy mi történik, amikor egy csótány kinövi a páncélját

Mint minden ízeltlábú, a csótányok is vedlenek. Ennek okát a köztakarójuk felépítésében kell keresnünk.
A rovarok többrétegű “bőre” (lásd az 1. képet) három egyséből áll: legkívül a vastag, igen ellenálló, kitinizált cuticula, alatta az epidermis, végül a membrana basalis van. Az epidermis által termelt cuticulát további alegységekre oszthatjuk. Külső rétege az epicuticula, belső a procuticula. Az epicuticula viaszrétege vízzáróvá teszi a kültakarót, véd a kórokozók ellen, cuticulin rétege pedig ellenálló a mechanikai és kémiai hatásokkal szemben. A procuticula a külső exocuticulából, és a belső endocuticulából áll.
Mind a procuticula, mind az epicuticula cuticulin része kitint tartalmaz. Mivel a kitin nem képes megnyúlásra, így az állatnak időnként le kell “cserélnie” a külső vázát.

A kültakaró rétegei

Kezdődjön hát a mese az ecdysisről.
Miután kis csótányunk (nevezzük Bélának) megszületett, illetve kirágta magát az oothecából megkezdi posztembrionális fejlődését. Ez úgynevezett hemimetaboliával, félig átalakulással történik. Eközben Béla időnként lecseréli a már kinőtt ruháját. Neki nem az anyukája veszi, hanem ő készíti saját magának! A vedlés első fázisában, az apolysisben, Béla hámsejtjei exuviális folyadékot termelnek, amelynek enzimei bontják a régi cuticulát, közben serkentik az új epicuticula termelését. A proecdysis során befejeződik a cuticula új rétegeinek termelése, és megjelenik egy törésvonal, amely mentén a régi exocuticula majd felreped. Ezt követi az ecdysis. Ennek során csótánykánk régi exocuticulája felreped, majd szép fokozatosan kibújik belőle az új, nagyobb Béla. De jaj, hiszen Béla csupa fehér színű :O Mi történt vele? Nem kell megijedni, a friss cuticula még rugalmas, tágulékony és fehér. Ilyenkor Bélával úgy kell bánni, mint egy hímes tojással, mert nagyon sérülékeny. Ezek az időszakok fiatal életének legrizikósabbjai. Csak a szklerotizáció során nyeri el teljes szilárdságát és színét. Mielőtt ez bekövetkezne, Béla a tracheacsövein keresztül felfújja magát, hogy a szilárdulás után legyen helye még nőni. Végül a levedlett “bőrét” jóízűen elfogyasztja, mivel rengeteg fehérjét tartalmaz.
A vedlések alkalmával az ivarszervek és a csápok fokozatosan kifejlődnek. Az utolsó (imaginalis) vedlésben kialakulnak a szárnyak, a csápok és az ivarszervek elérik végső méreteiket. Ezután az imágó többet már nem vedlik.
A vedlés hormonális szabályozás alatt áll, de erről később 😉

Frissen vedlett E. floridana a vedlésével

A képen szereplő csótány nem Béla! Ő Iván, aki hozzájárult az egyik legintimebb tevékenységének közzétételéhez.
Köszönjük Iván!